Mivel ajkamhoz rt /Victor Hugo/
Victor Hugo
Mivel ajkamhoz rt
Mivel ajkamhoz rt sznltig teli kelyhed, s spadt homlokom kezedben nyughatott, mivel beszvtam s nem egyszer drga lelked lehellett, e mlyhomly illatot,
mivel titokzatos szved nekem kitrult, s olykor megadatott beszdt hallanom, mivel ott zokogott, mivel mosolyra lgyult szemed szemem eltt s ajkad ajkamon,
mivelhogy sugart dvzlt fmre szrta rkk ftyolos vilg csillagod, s nyaradbl lehullt egy gyenge szirmu rzsa, amelyet letem rja elringatott,
most azt mondhatom az idnek, mg tovbb szll: - Vgtass, ha jl sik! Az n idm rk! Vidd hervadt csokrodat magaddal: szebb virgszl nylik lelkemben, azt soha le nem trd!
Nem dnthetik fel a friss vzzel teli korst Vad szrnycsapsaid. Miden hamud kevs: Lelkemnek lobog mglyjt ki nem oltod! Szerelmes szvemen nem gyz a feleds!
|