Egyed�l

Magam vagyok, r�m hull a v�gtelens�g,
a f�k, a lombok ezre eltemet.
Olykor f�l�m cik�znak m�g a fecsk�k,
nem l�that itten senki engemet.

A t�j az ismeretlen m�lybe k�k�l,
nincs semmi nesz a lombokon, a f�n,
s tûz-cs�kokat kapok a tiszta �gt�l
�n, a mer�sz �s �lmod� par�ny.

/Egyszerre az õsf�lelem legyûr,
a l�g �res, kihalt a sz�, a hang,
s �n s�ppadottan fekszem itt alant.

A f�ld szor�t, s f�l�m v�getlen�l
t�gul ki, mint egy k�k �vegharang,
a v�gtelenbe ny�l� k�kes ûr.

/Kosztol�nyi/