Oly korban �ltem �n e f�ld�n,
mikor az ember �gy elaljasult,
hogy �nk�nt, k�jjel �lt, nemcsak parancsra,
s m�g balhitekben hitt s tajt�kzott t�veteg,
befont�k �let�t vad k�nyszerk�pzetek.

Oly korban �ltem �n e f�ld�n,
mikor bes�gni �rdem volt s a gyilkos,
az �rul�, a rabl� volt a h�s, -
s ki n�ma volt net�n s csak lelkesedni rest,
m�r azt is gy�l�lt�k, ak�r a pestisest.

Oly korban �ltem �n e f�ld�n,
mikor ki sz�t emelt, az bujhatott,
s r�ghatta sz�gyen�ben �kleit, -
az orsz�g megvadult s egy r�mes v�gzeten
vigyorgott v�rt�l �s mocsokt�l r�szegen.

Oly korban �ltem �n e f�ld�n,
mikor gyermeknek �tok volt az anyja,
s az asszony boldog volt, ha elvet�lt,
az �l� �rigyl� a f�rges s�ri holtat,
m�g habzott asztal�n a s�r� m�regoldat.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Oly korban �ltem �n e f�ld�n,
mikor a k�lt� is csak hallgatott,
�s v�rta, hogy tal�n megsz�lal ujra -
mert m�lt� �tkot itt �gysem mondhatna m�s, -
a rettent� szavak tud�sa, �sai�s.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1944. m�jus 19.