A gondolat szabad /Remnyik Sndor/
Remnyik Sndor A gondolat szabad
Bilincs a kzen, az ajkon lakat, De felhk felett, de vizek alatt rvnylik, szikrz, zg a gondolat!
Legyen tanym kietlen szirtorom Vagy brtnm pokolmly vrtorony, n amit akarok, azt gondolom!
, mi gynyr, mily Isteni kp: Replni! Ds kpzeletem, ne flj, Nem gtol ebben zsarnoki szeszly.
Replj kpzelmem, csillagokig szllj, Az Isteneknek lngitalt knlj! Durva rszem rd nem rivallhat: "llj!"
Replj, semmi se szegje kedvedet, Replj, szaktsd magadra az eget, pts, vagy ronts; neked minden lehet!
Replj, oltsd ki a fldi lngokat s npests be j vilgokat, Nincs porkolb, aki megltogat!
ltzz hull csillagok ezstjbe, Kd oszlopba, ldozat fstjbe, Rgbe nem botolsz s nem lpsz tskbe!
Te tvistelen tped a virgot S nyomodba kmek serge meddn hgott, Mhelyedben, Mester - tged ki ltott?
Fltted nincs Czr, nincs Impertor, Se rongy tmeg, babrt tpdesni btor, S nincs, aki Tged bekert, hatrol.
Szabad vagy, mint rben a fnysugr, Szabad, mint a morajl tengerr, S csak ntrvnyed s korlt, hatr.
let, Hall: minden beld merl, s brul fltted ki sem l, Csak aki lt - az Isten egyedl.
|