Kosztol�nyi Dezs�

Tavaszel�

Maradj, maradj, b�s t�li alkony,
ne vond m�g vissza sugarad!
Ha l�badozva els�t�t�lsz,
szerelmes sz�vem megszakad.

A l�g oly enyhe, oly fuvalmas,
a nap v�gan bukik el�,
tavaszruh�ban andalog m�r
az �lmod� j�r�-kel�.

A s�ma, langyos fuvalomra
kiny�lanak az ablakok,
a halk, b�cs�z� s�rga f�nyben
sok r�gi utca s h�z ragyog.

Sz�z �des eml�k �bred �jra:
a dr�ga m�lt, az ifjus�g,
gyermekszerelm�nk, sz�zi �lmunk,
a l�zas �s dics� tus�k.

Mind b�san elmerengve j�runk,
sziv�nk sok eml�kt�l neh�z;
ami szem�nkbe forr s cik�zik,
a sejtelem k�d�be v�sz.

A j�g ropog, s al�la z�gva
ez�st kacajjal j� a v�z,
tavasz lesz, �gy mint r�gen egykor,
s e sz� a m�lt hon�ba visz.

Szem�nk meredt, a m�ltba r�ved,
ragyog a k�k-sug�ros �g,
a s�rga h�vizen lebegve
sz�tpattan egy-egy b�bor�k.

A sz�l f� s �rzi m�la lelk�nk,
a kikelet fuvalma az...
�s n�zz�k �sszetett kezekkel,
hogy �rkezik meg a tavasz.