zenet haza /Wass Albert/
Wass Albert
zenet haza
zenem az otthoni hegyeknek: a csillagok jrsa vltoz. s trvnyei vannak a szeleknek, esnek, hnak, fellegeknek s nincsen bor, rkkval. A vz szalad, a k marad, a k marad.
zenem a fldnek: csak teremjen, ha sska rgja is le a vetst. Ha vakond trja is a gykeret. A vilg fltt rkdik a Rend. S nem vsz magja a nemes gabonnak, de hre sem lesz egykor a csalnnak: az id lemarja a gyomokat. A vz szalad, a k marad, a k marad.
zenem az erdnek: ne fljen, ha csattog is a baltsok hada. Mert ersebb a baltnl a fa s a vrz csonkbl virrad tavaszra j erd sarjad gyzedelmesen. S mg mindig lesznek fk, mikor a rozsda a gyilkos vasat rg felfalta mr s a sjt kz is szent jvttellel hasznos anyagg vlt a fld alatt... A vz szalad, a k marad, a k marad.
zenem a hznak, mely flnevelt: ha egyenlv teszik is a flddel, nemzedkek rvltsain jnnek majd jra boldog ptk s kissk a fundamentumot s az erklcs si, hfehr kvre emelnek falat, tett, templomot. Jn ezer j Kmves Kelemen, ki nem hamuval s nem embervrrel kti meg a bkessg falt, de szenteltvzzel s bzakenyrrel s pt rgi kbl j hazt. zenem a hznak, mely flnevelt: a fundamentom Istentl val s Istentl val az akarat, mely jra pti a falakat. A vz szalad, de a k marad, a k marad.
s zenem a volt bartaimnak, kik megtagadjk ma a nevemet: ha fordul egyet jra a kerk, n akkor is a bartjok leszek s nem lesz bossz, gyllet, harag. Kezet nyjtunk egymsnak s megynk s lesznk Egy Cl s Egy Akarat: a vz szalad, de a k marad, a k marad.
s zenem mindenkinek, testvrnek, rokonnak, idegennek, gonosznak, jnak, hsgesnek s alvalnak, annak, akit a fjs z s annak, kinek kezhez vrcseppek tapadnak: vigyzzatok s imdkozzatok! Valahol fnt a magos g alatt mozdulnak mr lassan a csillagok s a vz szalad s csak a k marad, a k marad.
Maradnak az igazak s a jk. A tisztk s a bkessgesek. Erdk, hegyek, tanok s emberek. Jl gondolja meg, ki mit cselekszik! Likasszk mr az gben fnt a rostt s a csillagok tengelyt olajozzk szorgalmas angyalok. s lszen csillagforduls megint s miknt hirdeti a Biblia: megmretik az embernek fia s ki mint vetett, azonkppen arat. Mert elfut a vz s csak a k marad, de a k marad.
Bajorerd, 1948
|