|
Sziklk /Remnyik Sndor/
Remnyik Sndor: Sziklk
A kosziklkat mindg irigyeltem,
Kik llnak bszkn, mozdulatlanul,
lljk a villmot, ha rjok sujt,
S a harmat csppjt, ha fejkre hull.
Szmukra soha sincs "taln", se "htha",
Mint dogmk llnak, oly konok-kemnyen,
Mint zord, eros s nhitt frfiak,
s hfuvsos, sivatag-nagy tlben
Fejkn csipks jgbol a sisak.
A kosziklkat mindg irigyeltem.
A kemny szt most megtanulom n is,
De szvem bnja, mit kimond a szm,
Ajkamon les az ige, mint a kard,
De bell egy hang krdez: "igazn?"
S a llek ernyedt, tompa, szrnyszegett.
Mr megtanulok n is skraszllni,
S nem hajiglni ko helyett kenyeret,
S lenni koszrt, mely int s fenyeget,
Koszikla, mit meg nem ingat semmi.
Koszikla, min a cskny eltrik.
, de bell fj kemnynek lenni!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
