[Ksbbi] [724-705] [704-685] [684-665] [664-645] [644-625] [624-605] [604-585] [584-565] [564-545] [544-525] [524-505] [504-485] [484-465] [464-445] [444-425] [424-405] [404-385] [384-365] [364-345] [344-325] [324-305] [304-285] [284-265] [264-245] [244-225] [224-205] [204-185] [184-165] [164-145] [144-125] [124-105] [104-85] [84-65] [64-45] [44-25] [24-5] [4-1] [Archvum]
A “mindig” s a “soha” az a kt sz, amikre mindig emlkezz, de soha sem hasznld. (Wendell Johnson)
|
Magadhoz hasonlk kzl vlassz felesget. Ha ugyanis a gazdagabbak kzl vlasztasz, urakat szerzel rokonokknt magadnak. (Kleobulusz)
|
A szerelmesek civdsai erstik a szerelmet. (Terentius)A szerelmesek civdsai erstik a szerelmet. (Terentius) |
Mindenki, mint jonc lp be az letbe, s a gyermekek nem okulnak apik ostobasgain. (Fontenelle) |
Semmilyen szl nem kedvez annak, aki nem tudja, milyen kiktbe tart. (Seneca) |
Btrak a szerencse.
(Terentius) |
A semmittevs az embereket gonosztevsre tantja. (Columella) |
A hazug embernek akkor sem szoktunk hinni, ha igazat mond. (Cicero) |
Az els indulatra fellobban a fiatalos hv, s ugyanolyan knnyen le is lohad. (Seneca) |
Ki rossz tettekre ksz, hamar rossz sorsra jut. (Szophoklsz) |
Nem az a boldogabb, akit a szerencse minden kegyvel elhalmoz, hanem az, aki semmiben sem szorul r. (Seneca) |
A blcsessg legfbb tiszte s tanjele, hogy a szavak s a tettek sszecsengenek. (Seneca) |
Ha ifj is vagyok, korom ne nzd, inkbb a szt magt tekintsd. (Szophoklsz) |
Az igazsg kedvesebb minden hzelgsnl. (Platn) |
Ne kls szpsgeddel tndklj, hanem tetteid legyenek szpek. (Thalsz) |
Az igazmondra haragudni nem helyes. (Euripidsz) |
A flelem nyomon kveti a gaztettet s ez a bntetse. (Voltaire) |
A vgkifejlet igazolja a cselekmnyt. (Ovidius) |
Nem azt kell keresni, hogy ki mondta, hanem hogy igaz-e vagy sem. (Szkratsz) |
Senki sem tud igazn rlni, ha nincs benne szeretet. (Aquini Tams) |
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
j bejegyzs
Frissts
