[Ksbbi] [781-762] [761-742] [741-722] [721-702] [701-682] [681-662] [661-642] [641-622] [621-602] [601-582] [581-562] [561-542] [541-522] [521-502] [501-482] [481-462] [461-442] [441-422] [421-402] [401-382] [381-362] [361-342] [341-322] [321-302] [301-282] [281-262] [261-242] [241-222] [221-202] [201-182] [181-162] [161-142] [141-122] [121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1] [Archvum]
Mindenki, mint jonc lp be az letbe, s a gyermekek nem okulnak apik ostobasgain. (Fontenelle) |
Semmilyen szl nem kedvez annak, aki nem tudja, milyen kiktbe tart. (Seneca) |
Btrak a szerencse.
(Terentius) |
A semmittevs az embereket gonosztevsre tantja. (Columella) |
A hazug embernek akkor sem szoktunk hinni, ha igazat mond. (Cicero) |
Az els indulatra fellobban a fiatalos hv, s ugyanolyan knnyen le is lohad. (Seneca) |
Ki rossz tettekre ksz, hamar rossz sorsra jut. (Szophoklsz) |
Nem az a boldogabb, akit a szerencse minden kegyvel elhalmoz, hanem az, aki semmiben sem szorul r. (Seneca) |
A blcsessg legfbb tiszte s tanjele, hogy a szavak s a tettek sszecsengenek. (Seneca) |
Ha ifj is vagyok, korom ne nzd, inkbb a szt magt tekintsd. (Szophoklsz) |
Az igazsg kedvesebb minden hzelgsnl. (Platn) |
Ne kls szpsgeddel tndklj, hanem tetteid legyenek szpek. (Thalsz) |
Az igazmondra haragudni nem helyes. (Euripidsz) |
A flelem nyomon kveti a gaztettet s ez a bntetse. (Voltaire) |
A vgkifejlet igazolja a cselekmnyt. (Ovidius) |
Nem azt kell keresni, hogy ki mondta, hanem hogy igaz-e vagy sem. (Szkratsz) |
Senki sem tud igazn rlni, ha nincs benne szeretet. (Aquini Tams) |
Sajnlom azt, aki szp szavakkal hazudik. Mirt nem igazra hasznlja szp szjt? (Euripidsz) |
vakodjatok attl, aki tvol lv bartjt csrolja. (Horatius) |
Rossz a szemed, amikor sajt hibidat, vtkeidet kell szemgyre venned. De akkor mirt nzzed trsaidt vizsga szemekkel? (Ovidius) |
|