[Ksbbi] [782-763] [762-743] [742-723] [722-703] [702-683] [682-663] [662-643] [642-623] [622-603] [602-583] [582-563] [562-543] [542-523] [522-503] [502-483] [482-463] [462-443] [442-423] [422-403] [402-383] [382-363] [362-343] [342-323] [322-303] [302-283] [282-263] [262-243] [242-223] [222-203] [202-183] [182-163] [162-143] [142-123] [122-103] [102-83] [82-63] [62-43] [42-23] [22-3] [2-1] [Archvum]
A boldogsg egyik nagy akadlya az, hogy tlsgosan nagy boldogsgot vrunk.
(Fontenelle)
|
A ttlensg minden rossz gykere. (Szuvorov) |
Nem az a boldogabb, akit a szerencse minden kegyvel elhalmoz, hanem az, aki semmiben sem szorul r. (Seneca)
|
A blcsessg legfbb tiszte s tanjele, hogy a szavak s a tettek sszecsengenek. (Seneca) |
Amire leghevesebben vgyunk, veszt rtkbl mihelyst megkapjuk; a dolgok nem vlnak kpzetnkbl valsgg vesztesg nlkl. (Fontenelle) |
Az igazsgok vilgosabb vlnak egyms fnytl.
(Fontenelle)
|
Nlklzseink szlte elgedetlensgeink onnan szrmaznak, hogy azrt, amink van, nem vagyunk elg hlsak. (Defoe) |
Bolondsg szmvets nlkl munkba kezdeni, s olyasmire hasznlni ernket, ami meghaladja azt. (Defoe) |
A "minden" az, ami nem lehet a mink, klnben is, hova tennnk? (Wright) |
Aki mindig azt teszi amit akar, az ritkn teszi azt, amit kell. (Fnelon)
|
Egy kevs becsletes ember jobb, mint a sokasg. (Cromwell)
|
Azok, akik nem szenvedtek, semmit sem tudnak; nem ismerik a jttemnyeket, sem a bajokat; nem ismerik az embereket s nmagukat sem. (Fnelon) |
Aki kapni akar, tanuljon meg adni. (Lao-ce) |
Aki a maga idejben jt tesz, szzadokrt dolgozott. (Fnelon) |
Aki a veszedelmet keresi, el is szokott veszni benne. (Carvantes) |
Remnyik Sndor:
Sziklk
A ksziklkat mindig irigyeltem,
Kik llnak bszkn, mozdulatlanul,
lljk a villmot, ha rjok sjt,
S a harmat csppjt, ha fejkre hull.
Szmukra soha sincs "taln", se "htha",
Mint dogmk llnak, oly konok-kemnyen,
Mint zord, ers s nhitt frfiak,
s hfuvsos, sivatag-nagy tlben
Fejkn csipks jgbl a sisak.
A ksziklkat mindig irigyeltem.
A kemny szt most megtanulom n is,
De szvem bnja, mit kimond a szm,
Ajkamon les az ige, mint a kard,
De bell egy hang krdez: "igazn?"
S a llek ernyedt, tompa, szrnyszegett.
Mr megtanulok n is skraszllni,
S nem hajiglni k helyett kenyeret,
S lenni kszirt, mely int s fenyeget,
Kszikla, mit meg nem ingat semmi.
Kszikla, min a cskny eltrik.
, de bell fj kemnynek lenni! |
Ha rossz a kezdet, helytelenek lesznek az eszkzk s a clok is. (Carvantes) |
A szoks, elhomlyostja a dolgok igazi arct. (Montaigne)
|
Egy fecseg embernek a sztoikus Znn a kvetkezt mondta: "Azrt van kt flnk s egy sznk, hogy tbbet hallgassunk, mint beszljnk". (Diogensz Laertiosz) |
Aki vitatkozs kzben a tekintlyre tmaszkodik, nem az rtelmt hasznlja, hanem inkbb a memrijt.
(Leonardo da Vinci) |
|