Ó! MIKOR ALSZOM /Victor Hugo/
Ó! MIKOR ALSZOM
Hugo
Ó! mikor alszom, lépj nyugvóhelyemhez, mint Petrarcához Laura hajdanán, s lehelleted ha rajtam futva repdes... Meglásd, te kedves, nyílik a szám!
Ha homlokom nehéz álomcsatákon elkomorul, rémkép gyötör talán, szemed csillagként homlokomra szálljon. S meglásd az álom fényt hint reám!
És csókolj szájon, ott dereng szünetlen a tiszta vágy a szerelem után, az angyalból az asszony lángja keljen... S meglásd a lelkem fölébred ám!
(Nemes Nagy Ágnes)
|