NE SZÓLJATOK /Reményik Sándor /
Reményik Sándor
NE SZÓLJATOK
Ne szóljatok, és ne mozduljatok, Fojtsátok vissza lélekzetetek. . . Nézzétek: fa vagyok, Reszketnek rajtam a színes levelek. Egy vékony, vékony tündér-cérnaszálon, Életen túl, innen a halálon Még tartja őket valami csoda. . . Pedig elmult Halottak napja is, Mi most nem hull le, nem hull le soha,
Ne szóljatok, és ne mozduljatok, - Egy pillantás, egy sóhajtás elég: És lehullnak a legutolsó álmok, És meghalnak az utolsó mesék. Ne szóljatok és ne mozduljatok, Egy nesztelen lépést se tegyetek, - Mi most nem hull le, nem hull le soha, Hátha örökké tart ez a csoda, Hátha nem hullnak le a levelek. . .
|